­

Archív dokumentumok

A múlt század harmincas éveinek közepén sem a Tiszaföldvár határában fekvő Szobotka birtok tulajdonosa és lakói, sem Tiszaföldvár elöljárói nem sejtették a következő évtizedben rájuk köszönő sorsdöntő, nagyszerű változásokat.

Miként is történt városunk megalapítása? Kik, s miért határoztak úgy, hogy itt, a Martfű-pusztán gyártelep, s város épüljön? Az itt idézett dokumentumok érdekes időutazásra invitálják az érdeklődő, figyelmes szemmel olvasót. 20 dokumentumot idézünk, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára anyagai között megtalálhatóak, s amelyeket az intézmény engedélyével adunk közre. Az 1. sz. a sorban a Cikta kft. (Komárom) megalapításának kétnyelvű okirata – abban a történelmi korban, amelyben a Felvidék visszacsatolása megtörtént, s ezzel megnyílt a lehetőség a Bata – érdekeltségek magyarországi megjelenésére. Ekkor ugyan még martfűi gyárépítésről szó sem volt – ám a további iratok tüzetes átolvasása csaknem minden felmerülő kérdésre választ adnak.

Egyértelműen bizonyított Jan Antonin Baťa akaratának kifejezése, meghatározó részvétele a vállalkozás megindításában valamint magyarországi tevékenységének irányításában, hiszen a jegyzőkönyvek és bírósági végzések dokumentálják személyes képviseletét a fontos döntések meghozatala során. Nevét minden magyar nyelvű okiraton következetesen magyar helyesírással, Dr. Bata Jánosnak írták.

Kivétel nélkül minden közreadott dokumentum érdekes, ám kiemelem a rendkívüli érdeklődésre számot tartható 17. számút, amely az 1943 előtt megépített és akkor még felépíteni tervezett építményeket, létesítményeket és jellemzőiket részletezve, 15+39 pontban sorolja fel. (Ez – és még néhány dokumentum – kicsit nehezen olvasható, mert akkoriban az írógépekben használatos vékony átütő-papír mindkét oldalára írtak, s a túloldali szöveg sajnos zavaróan hat.)

Minden olvasónak, akit kicsit is érdekel városunk történelme, szíves figyelmébe ajánlom: olvassák figyelmesen a közreadott dokumentumokat! Kérjük, hogy lehetőség szerint ajánlják, mutassák be másoknak is. Tervezzük, hogy a bemutatott dokumentumokat nyomtatásban is közreadva a „Város születik” kiállítás anyagát általuk kézzel foghatóan gyarapítsuk: gazdagítsák, színesítsék a kiállítás anyagát.

Mindezzel igazoljuk: városunk történelme milyen különleges, egyedi!

Egyben azt is kérjük, hogy akinek városunk születésének kezdeti korszakához: a gyárépítéshez, lakótelep-építéshez kötődő további, még be nem mutatott tárgyi emlékei, iratai, fényképei vannak, juttassa el a Művelődési Központba, hogy közreadhassuk, s minél többen megismerhessük. Múltunk ismerete szükséges, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jövőnk útját jó irányba terelhessük.

Köztudott, hogy Tomás Bata világszerte a zlini minta alapján világszerte újabb gyárak – s ezek szerves részeként lakótelepek – építését tervezte. 1932-ben bekövetkezett tragikus halála után féltestvére Jan Antonin Bata kezében összpontosult a Bata birodalom vezetése, a további terjeszkedés stratégiai tervezése, irányítása. Ezzel világszerte nagyon sok város fejlődését alapvetően befolyásolta, meghatározta. A Szobotka birtok sorsa bizonyosan másként alakult volna, s vélhetően Martfű sem épült volna fel, talán ma nem is létezne e döntések nélkül.

Hogyan történt ez? Íme, egy példa: A 21. sz. dokumentum rendkívül érdekes, noha nem Martfűről szól: bemutatja egy Bata érdekeltségű gyár létrehozásának, működésének módszertanát, gazdasági mutatóinak alakulását, magát a Bata–rendszert. A Cikta–gyár is hasonló elvek szerint működött volna, amennyiben teljesen felépül. Különlegesen érdekes a telephely kiválasztásának módja, egyedülálló a gyárban meghonosított szombati események leírása.

A martfűi Tisza-parthoz hasonló jugoszláv Duna-parton, a borovói cipőgyár hozzávetőlegesen 10 évvel a Cikta-gyár előtt kezdett épülni, termelni, s nagyon sikeresen működött.

(A mindezt leíró 21-es számú terjedelmes tanulmány szintén a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével került közreadásra. A levéltárhoz ajándékozással került Klukon Tibor, egykori Cikta dolgozó hagyatékaként. )

Legvégül:

A 22. számú dokumentum egy könyvecske: az 1944 szeptemberében első tanévét kezdő Cikta Munkaiskola Házirendje. Ajánlom minden olvasó figyelmébe azokat az elveket, elvárásokat, amelyek alapján ez az iskola működni kezdett. Tanulságos….

Köszönetet mondok a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára igazgatójának és dolgozóinak a dokumentumok keresése során nyújtott segítségért. Az eredeti dokumentumokat a levéltárban kiválogattam, (kivétel a 22. sz.) s az engedély birtokában egyenként, oldalanként lefényképeztem. Az elkészült fotókat csoportosítottam, majd Péter Lajos megjelenésüket egységes formába rendezte, s igyekezett az olvashatóság szempontjából a legjobb minőséget elérni. Köszönetet mondok munkájáért!

Az iratok legtöbbjéből az ismertető oldalon néhány fontos mondatot idézet formájában kiemeltem, az érdeklődés felkeltése céljából. Tisztelettel ajánlom az érdeklődők szíves figyelmébe a közreadott dokumentumokat.

Rágyanszky István, önkormányzati képviselő

FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Közjegyzői okirat – Társasági szerződés
TERJEDELME: 18 oldal

KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1938. október 11.
Helyszíne: Komárom
Kiadta: Dr. Spiegler Ernő közjegyző

MEGJEGYZÉS:

Lefűzve, cseh és magyar nyelven, (a 7. oldaltól) eredeti okmánybélyeggel, aláírásokkal, bélyegzővel!
(Névmagyarázat: CIpőgyártási és Kereskedelmi rsaság korlátolt felelősséggel = CIKTA kft.)

A társaság megalapítása az első bécsi döntést megalapozó tárgyalások időpontjában és helyszínén, Komáromban történt – talán nem is véletlenül: „A kétoldalú tárgyalások 1938. október 9-én kezdődtek meg Komáromban. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc városa. A komáromi tárgyalások 1938. október 13-án este véget értek. A honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták őket. Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt.” (Forrás: Wikipédia)

IDÉZETEK:

„Balajka Vitezslav mérnök úr a Baťa részvénytársaság cég Zlín nevében és képviseletében és Tuša János úr Dr. h.c. Baťa A. János úr nevében és képviseletében egymás között korlátolt felelősségű társaságot alapítanak.”

„A társaság cége így hangzik: Cipőgyártási és kereskedelmi társaság korlátolt felelősséggel Komáromban. Rövidítve: „Cikta”. A társaság székhelye Komárom.”

Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével

A dokumentumot erre a linkre kattintva tekintheti meg >>>